Legutóbb a világjárvány alatt emelkedett ilyen csekély mértékben az új építésű vidéki lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, de már olyan települések is vannak, ahol csökkennek az árak - derül ki az Otthon Centrum felméréséből. A cég negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban 269 projektben 6310 lakás épül, a kínált lakások átlagos négyzetméterára 995 ezer forint. Az épülő lakások száma 1,5 százalékkal, a fajlagos árak 2,1 százalékkal haladják meg a nyár elején mért szintet.
2022 óta gyökeresen megváltozott a gazdasági és politikai környezet, minderre tekintettel most nemcsak lehetséges, de szükséges is mérleget vonni, illetve jelen formájában lezárni a programot – olvasható a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban a Modern Városok Program (MVP) felülvizsgálata kapcsán. A bejelentés mindenképp meglepő, hiszen ezzel magyar nagyvárosok veszítenek korábban beígért beruházásokat.
Eltávolították posztjáról Szekszárd fideszes polgármesterét, Ács Rezsőt, miután a város képviselő-testülete összeférhetetlenséget állapított meg a tevékenységével kapcsolatban - számolt be a Telex.
Egyedül Debrecen szárnyal, a többi megyei jogú városban lanyhul a lakásépítési kedv az Otthon Centrum kimutatása szerint. Egy négyzetméter országos átlagban 947 ezer forintba kerül, az új építésű lakások árszintje pedig három városban is meghaladta az egymilliós határt.
Legutóbbi cikkünkben a népességcsökkenés által leginkább sújtott településeinket mutattuk be, ezúttal viszont a másik oldalt, vagyis azokat a településeket gyűjtöttük össze, ahol 2000 és 2020 között a legnagyobb arányú volt a népességnövekedés. Nem meglepő, hogy főként Budapest elővárosában található településekről van szó, viszont a legnagyobb arányú népességrobbanás nem itt, hanem az egyik nyugati megyeszékhelyünk agglomerációjában következett be. Íme az érintett települések.
Tegnap este jelent meg egy Semjén Zsolt és Gulyás Gergely által jegyzett törvényjavaslat, aminek része többek között az is, hogy Esztergomot és Baját beemelnék a megyei jogú városok közé.
Több tényező egyszerre nehezíti az önkormányzatok életét és gazdálkodását 2022-ben. A megyei jogú városok vezetői január 4-én találkoztak Banai Péterrel, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárával, hogy megoldást találjanak a kihívásokra.
Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest - derült ki az Otthon Centrum megyei jogú városokra vonatkozó összesítéséből. A tanulmány szerint a társasházi és panellakások, illetve a családi házak áremelkedése között 5-20 százalék közötti a szórás. A megyei jogú városokban a társasházi lakások négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt idén. Ez az ár 10,3 százalékkal magasabb, mint a 2020-ban mért érték.
A helyi önkormányzatok idei működési célú kiadásaiból összesen 22,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás kiosztását nevesíti a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat.
Országosan nagyjából 150 milliárd forintot tesz ki a kormányzati döntés következtében elengedett kis- és középvállalkozások (kkv) által fizetett iparűzési adó - közölte a 1623 helyi önkormányzatot tömörítő országos önkormányzati érdekszövetség, a TÖOSZ.
Vidéken is zajlik a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtása a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. A megyei jogú városok számára előírt járatsűrítési terveket csütörtökig kellett benyújtani az illetékes kormányhivatalnak. Az önkormányzatok számos helyen változtattak az ügyfélfogadási renden, van, ahol teljesen áttértek az elektronikus ügyintézésre. Több városban ismét korlátozásokat vezettek be a piacokon, illetve akad, ahol meghatározták az esküvői szertartásokon résztvevők létszámát.
Az elmúlt 5 évben csak a 23 megyei jogú város önkormányzatának szólt a Modern Városok Program nevű, mintegy 4000 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás felhasználásával megvalósuló fejlesztési program, de egy hétfői kormányrendelet alapvető ponton nyúlt bele a szabályozásba és immár a megyei önkormányzatok is kaphatnak a programból forrást.
Szerte az országban rengeteg uniós fejlesztés zajlik, amelyekre sok helyen látványos táblák is figyelmeztetnek, de melyik vajon megyénként és megyei jogú városonként a 10-10 legnagyobb ezek közül? Mivel sok tízezer projektről van szó, így jelen cikkünkben csak a legnagyobb uniós programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében elnyert források alapján mutatjuk be megyénként és megyei jogú városonként a legnagyobb fejlesztéseket.
A vasárnapi önkormányzati választási eredmények kapcsán, Karácsony Gergely budapesti főpolgármesteri győzelme és 10 megyei jogú város ellenzéki kézbe kerülése/maradása nyomán újabb politikai elemzők fejtették ki meglátásaikat a várható politikai irányról és a kormánypártok várható stratégiájáról.
Ami biztos: 2006 óta ez az első választás, amelyet a Fidesz - ha nem is vesztett el - nem nyert meg, így értékelte Facebook oldalán az önkormányzati választások eredményét Török Gábor politikai szakértő.
Magyarország eddigi legnagyobb városfejlesztési projektjében, a Modern Városok Programban a fejlesztések összege elérheti a 4000 milliárd forintot - jelezte ma Varga Mihály pénzügyminiszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy bő két év alatt a program teljes keretösszege több mint duplájára ugrott, noha nagyjából ugyanarról a 250-260 projektről van szó. Ha a 23 megyei jogú várossal 2017 nyarára megkötött összes megállapodás 3400 milliárdos keretére gondolunk, ahhoz képest is 600 milliárdos az ugrás. A tárca az építőipari árak meglódulásával magyarázza a jelentős keretösszeg emelkedést - amit részben a dömpingszerű EU-pályázati meghirdetés váltott ki - és azt írja közleményében, hogy erre a problémára az volt a megoldás, hogy bizonyos projekteknél a kormány engedélyezte a többletforrást.
Háborúős híreink vasárnap.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
